A stílus és ami mögötte van
Énképünket nagyon sok dolog határozza meg: gyermekkori élményeink, a szüleinktől hallott mondatok, a párkapcsolatainkban tapasztaltak, de a családi-társadalmi minták, az éppen aktuális divat, vagy jelenlegi környezetünk visszajelzései is hatással vannak arra, hogy milyennek látjuk épp MOST magunkat. A probléma ott kezdődik, hogy ezeknek a hatásoknak sokszor tudatában sem vagyunk, mégis kihatnak arra, hogy mit gondolunk magunkról, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben és arra is, hogy milyen a megjelenésünk. A testünkben, az öltözködésünkben, a külsőnkben a múltat hordozzuk egészen addig, amíg ezeket a tapasztalatokat nem tudatosítjuk és meg nem kérdőjelezzük a kialakult én-képet.
A megjelenésünkben azonban nemcsak a múlt, hanem az is tükröződhet, ami bennünk egyedi.
A stílus, az öltözködés arra is lehetőséget biztosít, hogy kifejezzük a bennünk lévő egyediséget… hogy összhangba és harmóniába kerüljünk saját magunkkal és azáltal a világgal. Ebben a folyamatban sok nőnek egyszerűen nincsen elegendő információja arról, hogy milyen szín vagy fazon áll jól neki, hogy hogyan tudja magából kihozni a legtöbbet, illetve ezzel összefüggésben, hogy milyen egyedi értéket hordoz, hogy mi teszi őt különlegessé, vagy miben tudna igazán kiteljesedni. Szerencsére, a stílusos megjelenés, a szépérzék, a nőiesség és ennek az esszenciális egyediségnek a kibontása mind tanulható és fejleszthető dolog. Nem megy ugyan egyik pillanatról a másikra, de mindenképpen megéri a bele fektetett munkát.
Ami kint az bent.
Ha a külsőnkön akarunk változtatni, megkerülhetetlen, hogy a belső résszel is foglalkozzunk. Ha belül akarunk érdemi változást kieszközölni, akkor pedig az, hogy a környezetünkben, a kapcsolatainkban “rendet tegyünk.” Valójában a kettő egy: mi magunk vagyunk. Mindkét irányból indulhatunk, végső soron ugyanoda lyukadunk.